BTV - Blog Televízió

Villámlátogatásra érkezett a pápa az Európa felé irányuló tömeges migráció frontvonalára, Leszbosz szigetére április 16-án. Az ókori Trójához közeli, gazdag történelmi múltú szigeten az elmúlt években több százezer, elsősorban a Közel-keletről származó menekült ért partot lélekvesztő gumicsónakokban, hogy aztán tovább induljon Európa nyugati térsége felé. 

A papa látogatása azonban egy új helyzethez kapcsolódik: az Európai Unió és Törökország között aláirt megállapodás következményeképpen mintegy 7.000 menekült ragadt Leszboszon és a környező szigeteken. További 45.000-en pedig Görögország egyéb területein. 

Noha a megállapodás elméletileg értelmetlenné teszi a Törökországból Görögországba való illegális átkelést, jelenleg is heti több százan érkeznek szedett-vedett gumicsónakokban, egyebek mellett a leszboszi partokra. Ahogy helyi önkéntesektől megtudtuk, az útnak indulók mintegy 10 %-a ér át a szigetekre, a többieket az Égei-tengeren járőröző NATO-, illetve török parti őrség kapja el. 

A partot érőket jelenleg egy dupla szögesdrótkerítéssel védett, zárt, úgynevezett hotspotra, regisztrációs táborba viszik. Ebben az eredetileg 1.500 főre tervezett táborban jelenleg 2.700 menekült tartózkodik, mar középtávon sem elfogadható életkörülmények között. Ebbe a táborba látogatott el a pápa.

Áprillis elején megkezdődött a Görögországban ragadt menekültek visszatoloncolása is, éppen Leszbosz szigeteről. A görög hatóságok Törökországot biztonságos országnak tekintik, ezért a haborús Szíriából és Irakból Törökországon keresztül érkezők esélyei is fogyatkoznak arra, hogy elkerüljék a visszatoloncolást. A menekültekre Törökországban váró viszonyokra jellemző, hogy az országban tartózkodó közel hárommillió szír menekültnek egy friss felmérés szerint csupán 0.1%-a esélyes arra, hogy munkavállalási engedélyt kapjon. 

A visszatoloncolás megkezdése nemzetközi felháborodást váltott ki - ebben a kontextusban került sor a pápa látogatásának sokakat meglepő bejelentésére is. Az egyházfő látogatását egyfelől nehéz nem a menekültek mellett való egyfajta kiállásként értelmezni - ami minden bizonnyal okozhat fejtörést a menekültkérdésben jellemzően mereven és ridegen elutasító álláspontot képviselő kereszténydemokrata színezetű politikai erőknek.

A "katolikus/keresztény Európa" védelmére való hivatkozás nehezen állhat meg ellenérvként a katolikus egyházfővel szemben. Másfelől többen - így pl a menekültjogokkal foglalkozó, zömmel liberális, baloldali vagy anarchista aktivisták - pusztán lelkiismeretnyugtató imázsépítésnek tekintik a pápai vizitet, amely nem tért ki például az EU-török megállapodás kritikájára sem. Ez utóbbi csoportok egyes képviselői egyébként néhány tucatnyi aktivistát felvonultató demonstrációt is szerveztek a látogatás alkalmából. Az itt elhangzott követelések pedig arról tanúskodtak, hogy többen úgy általában mindennemű államhatalom ellen vívnak naivitással határos harcot a menekültválság apropóján. 

A leszboszi zárt tábor lakóit mindenesetre nem igazán hozta lázba az esemény. A szélesebb medianyilvanosság előtt elzárt rendezvényről készített felvételeink szerint a beszédek végére egy tucat menekült maradt, láthatósági mellényes civilekből és rendőrökből álló sorfallal elválasztva a pódiumtól. Mindeközben pedig a háttérben egy sokrésztvevős verekedés bontakozott ki a menekültek nagyobb csoportján belül. Ez utóbbi történést az érintett tömegen kívül láthatóan senki nem észlelte, így elég megdöbbentő módon a helyszínen lévő biztonságiak sem, továbbá egyetlen médium sem számolt be róla. 

Az esemény mintegy fájdalmas látleletévé vált a migrációs válság több fontos dilemmájának. A valódi, egyszerűen emberi empátia szükségességének az identitásbeli és kulturális különbözőségek áthidalásában. A menekültválság jobb- vagy baloldali, konzervatív vagy liberális ideológiai “karrierépítésre” való felhasználásának.