Nem tudta?
Egy-másfél millió civil halt meg az elmúlt néhány év háborúiban Szíriában és Irakban. A sebesültek és lakhelyük elhagyására kényszerültek száma ennek a számnak a többszöröse.
Ön szerint mindez elegendő ok arra, hogy menekülésre fogja az ember? Ha a válasza igen, olvasson tovább. Ha a válasza nem, először próbálja megválaszolni a kérdést: “tudjukki” Soros György - a kormányzati propaganda szerint a menekültválság fő felelőse - tehát inkább képes meggyőzni egy szíriai arabot arról, hogy hagyja el otthonát, mint a körülötte csapkodó bombák?
Az elmúlt hónapokban csúcsra pörgött a menekültellenes kampány, melynek keretében gombamód bújnak elő a migránsszakértők, levitézlett állampárti spiclik, hazudozós kamuprofesszorok és ufószakértők személyében. Ami bennük mindenképpen közös: egyikük sem járt még menekültek között, soha szakmai kutatásokat nem végeztek ebben a témában. Tevékenységük nem a szakmai szempontokat, hanem a göringi elvet követi: az embereket mindig könnyű a vezérek uralma alá hajtani, csak el kell hitetni velük, hogy támadás alatt állnak.
Az 1920-30-as éveket idéző idegenellenes uszítás ma is ugyanazon célokat szolgálja, mint akkortájt. A politikai egyeduralomhoz vezető legrövidebb út a tömegek félelmének táplálásán keresztül vezet. A félelemkeltés leghatásosabb eszköze pedig annak sulykolása, hogy támadás alatt állunk. A félelem tömegpszichológiájának diktatorikus célokra történő felhasználását Orwell Óceániája mutatja be plasztikus érzékletességgel: az egész birodalomban látható kivetítők folyamatosan rémületet keltő képeket sugároznak, miközben a hangszórókból ellenséges bombák robbanásainak hangját közvetítik. Kísérteties az analógia a legkisebb faluba is eljutó hazai kormányzati plakátkampánnyal és a köz- és kormánymédia tetszőleges időpontban megtekintett adásfolyamával. A menekültellenes kampány kiötlői mostanában minden bizonnyal veregetik egymás vállát, milyen zseniális ötlettel tudták Magyarországot a menekültekkel szemben legellenségesebb és leggyanakvóbb országgá tenni (ezt közvéleménykutatás igazolja), úgy, hogy mindeközben az ebben az országban gyakorlatilag nem települt le menekült. Miközben csupán az európai történelem egyik legszégyenteljesebb időszakának primitív propagandatanát hasznosították újra. Mindezt állítólag Európa keresztény értékrendjének érdekében.
Nem állítjuk, hogy korunk menekültválsága ne volna rendkívül komplex kihívásokat - nem csupán humanitárius szempontokat - tartalmazó - jelenség. Azonban e komplex kihívásokat mindenekelőtt alapos, tárgyilagos, józan, ideológiától mentes vizsgálattal kellene feltárni, hogy megtalálhassuk rá a megfelelő válaszokat. Szembe kell néznünk ugyanakkor azzal is, hogy e válaszok nem mindegyike lesz, lehet kielégítő. A történelem válságai nem minden esetben tökéletesen megoldhatóak, kezelhetőek. Aki ennek ellenkezőjét állítja, az olyan mindenhatóságot vindikál magának, amilyet csak a diktátorok szoktak. Akik a valóságon - rajtunk - tesznek erőszakot azért, hogy mindenhatóságukat bizonyítsák. A történelem legyőzhetetlen viharai esetén a cél, hogy a lehető legnagyobb biztonságban átvészeljük őket. Ennek érdekében legalább akkora szükség volna saját gondolkodásunk fejlesztésére, perspektíváink tágítására, mint konkrétan a kihívás kezelésére. Az idegenellenes uszítás éppen ezt a diskurzust és tanulást lehetetleníti el, ezért kiötlői és végrehajói történelmi bűnt követnek el.
Az elmúlt időszakban közel fél évet töltöttünk el a menekültválság Balkán-útvonalának országaiban (elsősorban Törökországban, Görögországban, Szerbiában, Macedóniában), huzamosabb ideig tartózkodva a menekültek között, számos segélyszervezeti és hatósági munkatárssal, újságíróval, aktivistával is kapcsolatba kerülve. Igyekeztünk elsőkézből megismerni és dokumentálni a jelenséget. Meggyőződésünk, hogy a menekültválság jelentette történelmi kihívásra adandó válasz, illetve hozzáállás kialakításához mindenekelőtt a tények és az emberek megismerésére van szüksége mindannyiunknak. Ehhez próbálunk hozzájárulni a magunk módján, ezúttal az alábbi filmen keresztül nyújtva egy jellemző keresztmetszetet.
